A kötés és horgolás története

A kézi kötésnek többféle technikája ismeretes, amelyek elsősorban például abban különböznek, hogy a fonalat jobb vagy bal kézzel tartják-e. Az előbbi elsősorban egyes nyugat-európai országokban, az utóbbi a közép-európai országokban terjedt el (például Ausztriában, Magyarországon, Németországban, Svájcban, a balti és a skandináv országokban, de Oroszországban, Japánban, sőt Argentínában és Chilében is). Az ún. nyugat-európai kötésnél tehát jobb kézzel vezetik a fonalat a kevéssé mozgatott tűkhöz, a közép-európai módszernél viszont a jobb kézzel mozgatott tűkkel veszik fel a bal kézzel jóformán csak oda irányított fonalat. Ismeretes egy harmadik módszer is: az ún. dél-európai kötés: itt a fonalat nem kézzel vezetik, hanem (a bolgárok és törökök esetében) a nyakukon ill. (a görögöknél) egy, a ruhájukba tűzött biztosítótűn átvetve tartják és a tűkkel veszik fel a szemek kialakításához szükséges mennyiséget. Más népeknél kialakultak a kötésnek további módszerei és eszközei is. Minden esetben azonban a cél a fonalból szemek formázása ill. azok egymásba kapcsolása. 

A horgolás a kötés után alakult ki, a ma horgolásként ismert technikával készült darabok nem korábbiak, mint a 19. század. Az 1940-es évektől kezdve inkább otthoni, saját célra kezdtek el horgolni, különösen az Amerikai Egyesült Államokban. Visszatértek az élénk színek, a felhasznált fonal is vastagodott; ezzel együtt egyre több tervet publikáltak, és a korábbi terveket is újragondolták. A felhasználás célja is kibővült. Népszerűségének csúcsát az 1960-as, 1970-es évekre érte el.

A kötéstől eltérően, a legtöbb horgolási módszerrel mindig befejeznek egy hurkot, mielőtt megkezdenék a következőt. Kötéskor jellemzően több hurok is nyitva van egyszerre. Kivételek a tuniszi avagy afgán horgolás, illetve egy másik technika, ami a horgolótű mellett kötőtűt is használ. 

Bármelyik módszerrel is készítesz ruhaneműket, használati tárgyakat, dísztárgyakat, bizsukat és még sorolhatnám, minden esetben a jó minőségű alapanyag mellett szükséged van különféle eszközökre is, hogy elkezzd a munkát vagy segítségedre legyenek. Lássuk őket sorban, a teljesség igénye nélkül, hisz ez olyan sokféle eszköz kerül forgalomba, hogy lehetetlenség lenne mindegyiket felsorolni.

Kisegítő eszközök kötéshez, horgoláshoz

Rengeteg ilyen eszköz ismeretes és folyamatosan jelennek újabbak. Csak néhányat, talán a legfontosabbakat megemlítenénk belőlük:

- mércék és vonalzók. Erről blogunkban bővebben is meséltünk már. Alapvető funkciójuk, hogy lemérjük a kötő- és horgolótűk vastagságát, de ezen felül megszámolhatjuk vele a szemek számát vagy akár segíthet egy próbakötés alapján kiszámolni a megfelelő szemek számát

- sorszámlálók. Szintén volt már szó róluk a blogunkban. Egyszerű eszközök, melyekkel számoljuk a megkötött vagy meghorgolt sorok számát. Hasznos, mert nem kell fejben tartani, tudjuk, hol hagytuk abba a munkát. A legtöbb ilyen kis szerkezet mechanikus, de vannak ujjra fogható digitális sorszámolók is

- szemjelölők. Gémkapocsra hasonlító kis műanyag alkatrészek, melyekkel megjelölhetjük soron belül pl egy minta kezdetét

- segédtűk. Csavart mintához elengedhetetlen segédeszköz. Középen kissé íves formájáról hamar fel lehet ismerni. Természetesen ez is többféle méretben és anyagból kapható.

- összeállító vagy merkelő tűk. A kész elemeket ezekkel a tűkkel varrhatjuk egymáshoz. Tompa hegyük van és nagy tűfokkal rendelkeznek, hogy könnyen befűzzük a fonalat

Ezen kívül csak megemlítenénk a fonalvezető gyűszűket, kötőtű lezáró sapkákat, szemfelszedőket, gombolyag tartókat, horgológyűrűket, sorkövetők, stb. Mindegyik arra hivatott, hogy megkönnyítse munkánkat és a kötés vagy a horgolás igazán szórakoztató és pihentető legyen.

Kötőkeretek és kötőmalmok

A hagyományos kötőtűvel való kötés mellett ismeretes még néhány kötésmód. Ilyen lehet a zoknikötés kötőkereten, ahol egy viszonylag kicsi, ovális, horgokkal teli kereten kötjük meg a zokninkat. Különleges kötési mód, kell hozzá egy kis tapasztalat.

Vannak nagyobb kötőkeretek is, különböző méretben, amin szintén egy kör mentén, horgokra csomózva köthetünk például egy sálat vagy sapkát. Nem kell hozzá más csak a keret és egy hurkoló eszköz.

A kötőmalmok tulajdonképpen átmenetet képeznek a kézi kötés és a gépi kötés között. A Prym többféle kötőmalmot forgalmaz, akár zsinórkötésre vagy nagyobb darabok, sapkák sálak gyors kötésére is. Tudni kell ezekről a kötőmalmokról, hogy nem vetekszenek egy kötőgép gyorsaságával, viszonylag egyszerűen készíthetünk vele sima kötést, de kell hozzá egy kis gyakorlat, hogy minden jól működjön. Fontos a megfelelő vastagságű fonal kiválasztása, ami nem lehet nagyon szöszös és ami ennél is fontosabb a szálfeszítő megfelelő beállítása és annak a sebességnek az eltalálása, amikor még nem hagynak ki a tűk. Összességében hasznos eszközök, viszont nem kell azt várrni tőle, hogy az első sapkát pikk-pakk, pár perc alatt megköthetjük vele. Hasznos lehet előtte megnézni pár Youtube videót a használattal kapcsolatban.