Minden amit tudni érdemes az állati eredetű, természetes fonalakról

Ismerkedjünk meg a természetes, állati eredetű fonalak alapanyagaival, illetve azokkal, a sok esetben nagyon helyes állatokkal akiktől ezeket a csodákat kapjuk.

Alpaka fonal

Természetesen az alpakától - Vicugna pacos - kapjuk, egy növényevő teveféle, ami az Andokban és úgy általában Dél Amerikában őshonos és a tevével áll rokonságban. Az állatot háziasították és a rendkívüli finomságú gyapjáért tenyésztik. 

Az alpakaszőr melegebb, de könnyebb a juh gyapjánál, és szinte sosem szúrós. Minősége természetesen változhat; a perui Accoyo alpakáit tartják a legjobb gyapjú példányoknak, az itt folyó gondos tenyésztésnek köszönhetően. Az Accoyo-alpakák többnyire fehérek, bár van köztük néhány sötétebb árnyalatú is. A tenyésztők ma már akár évente 6 kilogramm gyapjút is nyerhetnek egyetlen egyedből, azonban gyakoribb a kétévente történő nyírás.

A gyapjú finomsága 10 és 60μm között van (átlagosan 27μm). Az alpaka gyapját többnyire természetes színében használják, de festik is.

Az alpaka gyapjú úgy viselkedik mint a szivacs, ezért nagyon jó hőszigetelő. Mint az összes gyapjú féle az alpaka is lélegzik, nem tartja magában az ízzadtságot, hanem hagyja elpárologni. A baby-alpaka egy nagyon finom, puha, rugalmas és tartós alapanyag, éppen ezért úgy mint a kasmír a luxus alapanyagok közé tartozik. Érzékeny bőrűek is viselhetnek alpaka gyapjú pulóvert mert nem tartlamaz lanolint. Mivel, hogy háromszot könnyebb mint a júh gyapjú, ezért az alpakából harmad annyi is elég hogy ugyanolyan meleg ruhadarabot kapjunk. Mint minden gyapjú az alpaka sem piszkolódik ezért sokszor elegendő csak kiszellőztetni, hogy a kellemetlen szagok távozzanak belőle. Környezet barát alapanyag is mivel, hogy állati eredetű és 100% lebomló.

Az összes gyapjút, szőrt adó állat közül ez a legnagyobb termetű az alpaka, ráadásul a környezetvédők is pártolják, így az alpaka lehet a luxusipar új kedvence.

Az alpaka melegebb, mint a gyapjú, alig szúrós és természetes víztaszító réteggel is rendelkezik. Ráadásul nehezen gyullad meg, tehát igazi szuperanyagnak tűnik.

Alpaka fonalak a Butika.hu webáruházban: Lana Gatto Empire, Miramonti, Tender

Angóra

Az angóranyúltól kapjuk az angora gyapjút, ami Törökországból származik. Az angóranyúl a domesztikált nyulak egyik típusa, melyet hosszú sima gyapja miatt tenyésztenek, amit el lehet távolítani az állatról nyírással, kopasztással.

Többféle angúranyúl faj létezik, aminek a hosszú és gazdag gyapjából többnyire más gyapjú szálat felhasználva készítenek fonalat. Kellemes tapintású, puha, puffos és meleg pulcsikat köthetünk angórából. Maguk a szőrszálak belül üregesek ezért nagyon remek hőszigetelő tulajdonsággal bírnak.

Az a fonal aminek a címkéjén az szerepel, hogy angora az angúranyúl szőréből készült, ellentétben az angórakecskék gyapjától ami mohairként emlegetnek a fonalgyártók.

Angóra fonalak a Butika.hu webáruházban: Lana Gatto Class

Gyapjú

A  juhok szőrzetéből készülő gyapjú talán a legismertebb állati eredetű textilipari nyersanyag. Kevésbé köztudott azonban, hogy a világ 74,7 millió tonna szálasanyag-termelésének mindössze 1,7%-át teszi ki. Kevés dolog tud olyan puha, meleg és kellemes lenni, mint egy igazi gyapjúholmi, legyen szó kabátról, sapkáról, pulóverről vagy takaróról. A gyapjút azonban ránézésre felismerni tapasztalatlan szem számára nem könnyű feladat. Néha még fogásra is becsapós, ezért érdemes megnézni a fonalak cimkéjén is az összetevők listáját. Ha a következő szavak valamelyikét látjuk, nyertünk: wool, lana, laine, wolle. Szerintünk minimum 50 százalékos gyapjútartalom kell ahhoz, hogy az alapanyag áldásos hatásait érezhessük, a másik fele lehet pamut, selyem, de akár műszál is.

A gyapjú a magyar nyelvben általában a juh testét borító, összefüggő bundát alkotó szőrzetet jelenti. Ritkábban egyes más állatok (például angórakecske, kasmírkecske) szőrzetét is nevezik gyapjúnak, de ilyen esetben mindig elé teszik az állat nevét (angóragyapjú, kasmírgyapjú). 

A gyapjú - a hernyóselyem mellett - az egyik legfontosabb állati eredetű textilipari nyersanyag, noha a világ 74,7 millió tonna szálasanyag-termelésének mindössze 1,7%-át teszi ki (2006. évi adatok).[1] Ez a mennyiség hosszú ideje nagyjából változatlan, mert a juhállomány és az egy-egy állatról lenyírható mennyiség gyakorlatilag állandó.

A gyapjúszálak jellegzetes tulajdonsága, hogy felületük pikkelyes és a szálak hullámosak. A pikkelyes felületnek a nemezelődésnél van fontos szerepe, a hullámosság a fonhatóságot, a nemezelhetőséget, a gyapjúfonalak fedőképességét, a gyapjú meleg tapintását, a sok légzárvány következtében a gyapjúáruk melegtartó képességét befolyásolja nagyon kedvezően. Minél finomabbak a szálak, annál hullámosabbak is: a legfinomabb gyapjúszálakon 1 cm-re 10–13 ívelődés jut, a legdurvábbakon 4–5. A hullámosság folytán a szálak nagyon rugalmasak, a megnyújtott gyapjúszál a terhelés megszűnte után részben azonnal, részben kis idő múlva visszanyeri eredeti hosszát.

A gyapjúszálak sűrűsége 1,32 g/cm³, nedvességfelvevő képessége 16% körül van. A gyapjú elég lassan nedvesedik, de lassan is szárad. Jó nedvszívó képességére az is jellemző, hogy még a nagy (akár 40%) nedvességtartalmú szálhalmaz is száraz tapintású, ami a ruházati felhasználásokban kedvező.

A gyapjú nagyon értékes nyersanyag, amelynek jelentős világkereskedelme alakult ki. A legjobb minőségű gyapjúárukat különböző tanúsító védjegyekkel hozzák forgalomba. Ezeket eredetileg a Nemzetközi Gyapjú Titkárság (International Wool Secretary, IWS) alapította, ma a Woolmark Szövetségnél lehet igényelni.

„Tiszta élőgyapjú” – virgin wool, pure wool, new wool -  megjelöléssel például csak azok a termékek forgalmazhatók, amelyek kizárólag élő állatról lenyírt, új (tehát nem újrahasznosított) és semmiféle, a gyapjúszálakra nézve káros kezelést nem kapott gyapjúból készülnek. 

Gyapjú fonalak a Butika.hu webáruházban: Lana Gatto Majestic, Perlata d Australia, Nuovo Irlanda, Patagonia, Manhattan, Chunky

Hernyóselyem 

A világ egyik legcsodálatosabb anyaga, ezért is tudják mesterségesen a legkevésbé utánozni. A selyemlepke hernyójának mirigyváladékából készül. A szálvastagság és a feldolgozottság alapján rengeteg változata létezik, a szakértői tanács szerint a legjobb a mosott selyem, mert nagyon puha és kényelmes a viselete.

A selyem a köznyelvben általában a hernyóselymet, a selyemlepke (Bombyx mori) hernyójának mirigyváladékát jelenti, amely fontos textilipari nyersanyag.

A selyem feldolgozása az ókori Kínából ered, ahol évezredeken át őrizték a titkát. A kínai selyemárut az Ázsián átvezető selyemutakon szállították a kereskedők Európába, ahol igen nagy becsben tartották. Csak 552-ben sikerült két Kínában járt szerzetesnek Európába csempésznie selyemhernyó-petéket, ezzel itt is megalapozták a selyemhernyó-tenyésztést, ami aztán számos országban elterjedt. A selyemruházat Európában mindig is luxuscikknek számított. 

A selyemszál keresztmetszete lekerekített sarkú háromszögre hasonlít, ennek következtében a szál szinte lapos oldalai sok fényt vernek vissza, az adja a szálak fényét. A selyem puha, lágy fogású. A nyers gubószál sűrűsége 1,37 g/cm³, hámtalanítás után 1,25 g/cm³. Viszonylag igen erős, a hámtalanított selyem szakítóhossza (azaz az az elméleti hosszúság, amely alatt saját súlya alatt elszakadna) 25–44 km, nagyjából a nejlonéval egyezik meg. Nedves állapotban azonban szilárdságának mintegy 20%-át elveszíti. Szakadási nyúlása száraz állapotban 3,5%, nedvesen 12%. Erősen nedvszívó, saját tömegének akár 30%-át kitevő vizet is meg tud kötni. Nedves állapotban megduzzad, átmérője akár 16–18%-kal is megnövekszik. Jó elektromos szigetelő.

A II. világháborúban a szintetikus anyagok majdnem teljesen kiszorították a valódi selymet a piacról, de a XXI. században újra reneszánszát éli ez az ősi, ámulatba ejtő anyag, mert egyre többen ismerik fel azokat a gyógyító tulajdonságait, melyek egyre fontosabbak szennyezett világunkban. Ez az anyag ugyanis rendkívül bőrbarát, antiallergén, kellemes viseletet biztosít azáltal, hogy nyáron hűt, télen pedig melegít. Jó elektromos szigetelő is egyben. Mindemellett igen erős a nedvszívó képessége, ugyanis a saját tömege 30%-ának megfelelő vizet is képes megkötni anélkül, hogy nyirkosnak éreznénk.

A selyem taszítja a port, mikroorganizmusokkal és parazitákkal szemben ellenálló. Érdekességként még megemlíthetjük, hogy a selyemfehérnemű divatot a híres márkinő, Pompadour vezette be. 

Selyem fonalak a Butika.hu webáruházban: Lana Gatto Silk Mohair, Silky

Kasmír

A kasmírt az Északnyugat-Indiában őshonos kasmírkecske pehelygyapjából nyerik: ez a kecskefajta két réteg gyapjút növeszt - ezek közül az alsót hasznosítják a gyártás során.

A kasmírgyapjút a speciális gyapjak közt tartják számon. A kasmírkecske külső fedőszőrzete durva szálú és 4–20 cm hosszú, átmérője 30–50 μm. Az alsó pehelyszőrzetet alkotó puha, finom szálak (ezeket nevezik általában kasmírnak) 2,5–9 cm hosszúak, vastagságuk 14–20 μm. (A kínai és a mongol kasmírkecske gyapjának átmérője 14,5–17,5 μm között változik, az iráni kecskéé 17,5–19,5 μm.)

Négy évbe telik, mire egy kecske elég gyapjat növeszt, hogy egyetlen pulóvert tudjanak belőle készíteni és a tenyésztésük, illetve a nyersanyag begyűjtése és feldolgozás idő- és munkaigényes folyamat, ezért is olyan drága alapanyag a kasmír. Az alsó gyapjúréteget a „bunda” télvégi levedlése során távolítják el a kecskék szőréről: gondosan ügyelve arra, hogy a külső rétegből semmi se kerüljön a végeredménybe. Ezután a szőrt megmossák, festik, majd fonalat pödörnek belőle, amit később felhasználhatnak a gyártásnál. 

A kasmírnak különböző minőségfokozatai vannak, attól függően, hogy a kecske mely testrészéről származik: a nyak- és az ágyékkörnyéki területén találhatóakból általában prémium minőségű (és ennek köszönhetően jóval borsosabb árú) termékek születnek.

A bőrünk az a szervünk, ami annyira érzékeny, hogy szinte elsőként mutatja jeleit annak, ha azt szeretné, hogy kicsit jobban odafigyeljünk rá. Mindenre reagál: ezt leginkább azok tudják, akik találkoztak már olyan gyapjúpulóverrel, ami annyira viszkető érzést generált, hogy legszívesebben fél perc hordás után letépték volna magukról. A finom szálszerkezetnek köszönhetően a kasmírnál ilyen nem fordul elő.

A szálak egyedi szerkezetének (és levegőmegkötő tulajdonságának) köszönhetően a kasmír sokkal jobban és tovább tartja meg a testhőt, mint a gyapjú.

A minőségi kasmírnak (a legtöbb gyapjúanyaggal szemben) megvan az a tulajdonsága, hogy nem megy össze mosás után. Ennek természetesen az a feltétele, hogy gondosan betartsuk a „használati útmutatóját”.

Prémium státuszának köszönhetően sokan azt gondolják, hogy a kasmír egy gyengéd és becses anyag, ami speciális kezelést igényel. Részben igaz, viszont az is, hogy meglehetősen tartós anyagról van szó, amit ha megfelelően kezelnek, sokkal jobban megtartja a formáját, mint a hagyományos gyapjú.

Hideg vízben érdemes tisztítani és használj speciális kasmírmosószert (selyem és gyapjú mosószer is jó lehet vagy akár babasampon is).  Ne csavard és dörzsöd, inkább egy törölköző segítségével csak nyomogassd ki belőle a vizet, majd fektetve szárítsd! Ha olyan mosógéped van, amin van kézmosó program, azzal is nyugodtan próbálkozhatsz, csak arra figyelj, hogy hideg vízzel mosd és tedd zsákba a ruhát - utóbbinak köszönhetően elkerülheted a bolyhosodást. A kasmír ruhákat nem szabad lógatni, csakis hajtogatva tárold - ha pedig úgy döntesz, hogy egy darabig nem viseled, tedd őket lezárható zacskóba, nehogy a molyok megkóstolják.

A kasmír két legjellemzőbb tulajdonsága, hogy nagyon puha, és nagyon meleg. Tapintásra olyan, mint a világ legselymesebb kölyökkutyáját simogatni. Amikor kasmírsálon húzod végig az ujjaid, pont ugyanilyen érzést tapasztalhatsz. A minőségének amúgy több fokozata is van, például a prémium elérhetősége attól függ, hogy a kecskének a megfelelő részéről származik-e a szőr.

A kasmír kecskét már az ókori rómaiak is ismerték akik  kereskedtek Indiával és Közép Ázsiával. Aztán az Római Birodalom bukása után a kasmír kecskékről is megfeledkeztek.  Ismét csak 1798-ban bukkant fel, Napoleon korában, amikor elfoglalta Egyiptomot és egy kasmír sállal lepte meg kedvesét Josephinet, aki egyől bele szeretet a finom anyagba, nagy becsben tartva azt. Ezzel elindult hódító utjára a kasmír Európa szerte.

Kasmír fonalak a Butika.hu webáruházban: Lana Gatto VIP

Merinó gyapjú

A merinó elnevezés a szokásosnál finomabb szőrű juh bundájából készült fonalat takar, amely puhább, vékonyabb, de ugyanúgy meleg. Persze ennek köszönhetően még drágább, viszont kellemesebb érzés viselni.

A merinó juh egy a Nyugat-Ázsia hegyvidékéről származó juhfajta, amelyet a legnemesebb gyapjútermelő juhnak tartanak világszerte

A merinó egy hosszadalmas tenyésztési eljárással kinevelt finomgyapjas juhfajta. Lenyírt bundája lágy, finomszálú, az ebből készült szövet pedig puha, meleg, lélegzik, biológiailag lebomló, és soha nem lesz kellemetlen szaga. Nem szúr, mint a hagyományos gyapjú, a hőszigetelő képessége nagyon jó, és minden egyes szál lélegzik.

A merinót amellett, hogy puha tapintású és kényelmes viselet még nagyon jó hőtartási képességgel is rendelkezik, ami a  szálak közt lévő levegőnek köszönhető. A merino annyira puha, hogy a legérzékenyebb babáknak, sőt ekcémában szenvedőknek is köthetünk belőle pulóvert, nem fogja irritálni a bőrüket. A merinóból készült dolgokat maximum 30 fokon, kimélő programon (kézi mosás program), centrifugálás nélkül, kimélő mosószerrel még gépben is moshatjuk.

Mint minden gyapjú a merino is remekül lélegzik, nem tartja bent az izzadságot és sokszor elég csak szellőztetni, nem szükséges mosni.

A merinó szál egyáltalán nem szúr – egyszerűen csak puha. Egy anyag szúróssága, karcos érzete vagy maga a viszketés közvetlen összefüggésben van a szál vastagságával. Ugyanis a szálvastagság határozza meg, hogy milyen könnyen hajlik a gyapjúszál, amikor a bőr felületével érintkezik. A merinó ruházati termékek gyártásában használt szálak jellemzően 17-23 mikrométer átmérőjűek (a mikrométer a méter egy milliomod része). Összehasonlításképpen, az emberi haj általában 50 mikrométer átmérőjű. A szálátmérő kulcsfontosságú, mert a durva, 30-40 mikrométer vastag, gyapjúszálak sokkal nehezebben hajlanak, mint a merinó szálak. Ennek következtében fájdalmat keltenek az emberi bőr receptoraiban - szúrós, viszketős érzést kölcsönözve a viselőjének. A merinó szálak átmérője kisebb ahhoz, hogy ez megtörténhessen.

A merinó egy természetes, lebomló, tartós és regenerálódó alapanyag, egy év alatt az állaton visszanől a lenyírt mennyiség. A merino nem gyúlékony és ha meg is gyullad, akkor sem olvad mint a műszál.

Antibakteriális alapnyag mert lanolint tartalmaz, mint az emberi bőr, haj és akár a köröm is. 

Sokan ha azt a szót hallják, hogy gyapjú egyből a régi nagyon vastag és iszonyatosan szúrós pulcsikra gondolnak. Ez nem érvényes a merino gyapjúra ami nagyon finom tapintású, puha, ezt mondják még a nagyon érzékeny bőrüek is.

Merinó fonalak a Butika.hu webáruházban: Lana Gatto Everest, Empire, Class, Camel Hair, Mini Soft, Super Soft, VIP, Tender

Mohair

Mohair vagy moher, a moherkecske vagy angórakecske szőréből készül, és az egyik legrégebben ismert és használt természetes szálfajta. Igen érzékeny kecskefajta, nem túlzottan szapora, ezért is olyan drága a gyapja, valódi luxustermék. A legértékesebb az egészen fiatal állatok szőre, mivel ahogy növekednek, egyre vastagabb a szálvastagság, és durvábbá válik a minőség. Kissé szúrós lehet, vagyis én úgy mondanám csiklandoz, így érzékeny bőrűeknek nem, vagy kevert változatában ajánlott viselni.

A Mohair egy kötéshez használt gyapjúfonal, amelyet speciális kecsketenyésztésből készült gyapjúból - Angorából - készítenek. Emiatt a mohairt gyakran összekeverik az angórával, amely azonban az angóra nyulakból készült fonal. Ezért e fogalmak szinonimitásának ilyen elképzelése téves. 

A mohair előállításához felhasznált angóra kecske gyapjúja sajátos szerkezettel és tulajdonságokkal rendelkezik: szálai nem tapadnak egymáshoz nagyon jól (inkább finom pehely szerű), és ezért a főbb nyersanyaghoz, amely a kecske gyapjújából áll, gyakran hozzáadnak további rostokat, például gyapjú, juh vagy akril fonal, másképpen nem tudnák fonallá fonni. Ezért a mohair fonalban a tiszta mohair maximális mennyisége ritkán van 80% felett.

Egy moherkecske évente 4-5 kg gyapjút ad, évente kétszer nyírják őket amikor a szőrük kb 12-15 cm hosszú. A fonal finomsága 14...90 nm (általában 50-60 μm), és 30-40 cm Törökországban ahol évente egyszer nyírják és 15-20 cm az USA-ban ahol évente kétszer. Maga a szál hullámos és egyaránt használja a textilipar és a fonalgyártás.

Szép fényes, rugalmas és finomabb minta júh gyapjú. Szépen festhető bármilyen színűre. Nem nemezelődik olyan jól mint a júh gyapjú, mégis különleges bánásmódot igényel. Kézzel mossuk, langyos vízben, finom anyagokhoz való mosószerrel. Mint ahogy más gyapjút a mohairt se lógassuk, hanem törölközők közt préseljük ki finoman a vizet, majd vízszintesen száritsuk.  

A legfinomabb mohair a Super kid mohair, amit fiatal moherkecskéktől nyernek. A csupán 3 hónapos állatok 31-35 mikrométer finomságú gyapjút adnak, mig a felnőttek 35 mikron fölöttit.

Mohair fonalak a Butika.hu webáruházban: Lana Gatto Miramonti, Mohair Royal, Silk Mohair, City

Teveszőr

Minkét tevefajtát tenyésztik a szőréért is de főleg a kétpúpú teve az akitől a jó minőségű gyapjút kapjuk. A kétpúpú teve testét kétrétegű bunda fedi: egy meleg pelyhes belső rétegből és egy durva és hosszú szálú külső szőrrétegből. Vedléskor mindkét szőrréteget nagy csomókban elhullajtják. Egy példány évente 3 kg szőrmennyiséget vedlik le. A külső szőréből a kasmírhoz hasonló kiváló minőségű fonal készül. A pelyhes belső szőre 5 cm hosszúságú, és olyan finom, hogy nem filcesedik össze. Ezt a pehelyszőrt vékony fonalak készítésére használják. A teveszőrt ritkán festik, általában eredeti színében használják úgy szövetek szövéséhez mint fonalak fonásához, de újabban találkozni már festett teveszőr fonallal és kelmével is, bár ezek soha nem túl élénk vibráló színek. A teveszőr színte eggyáltalá nem nemezelődik és nem is gyűrődik.

Teveszőr fonalak a Butika.hu webáruházban: Lana Gatto Camel Hair

Fonal szótár

És végül egy mini szótár és pár jó tanács ahogy tudjuk mit ír a címkén, hisz nem csak az élelmiszereknél fontos tudni mit veszünk hanem akár a fonalak esetében is.

Sajnos sok esetben a fonal nevében szerepel (hogy vonzóvá tegyék a vásárlók számára), hogy mohair, kasmír vagy angora és a valóságban egyáltalán vagy csak nagyon kis mennyiségben tartalmaz ilyen nemes anyagot a kiszemelt fonal.

(Elsőnek a Magyar megnevezés szerepel aztán angolul, olaszul és németül)

Alpaka: ezen a nyelvek mindegyikén alpaca

Angóra: ezen a nyelvek mindegyikén angora

Gyapjú: wool, virgine wool, pure wool, new wool (angolul);  lana , pure lana (olaszul); wolle (németül)

Hernyóselyem: Silk, Pure Silk (angolul); Seta (olaszul); Seide (németül); 

Kasmír: ezen a nyelvek mindegyikén Kashmir esetleg cashmere

Merinó gyapjú: merino wool, merino extrafine (angolul);  lana merino (olaszul); merino wolle (németül)

Mohair: mohair wool, superkid mohair, kid mohair (angolul);  lana di mohair(olaszul);, Mohairwolle (németül);

Teveszőr: camel wool (angolul), camello (olaszul),  kamelwolle (németül).

Mindenképpen azt tanácsolom, hogy mindig olvassuk el a cimkén az összetételt, mert az elnevezés könnyen becsaphat. Sajnos találkoztam már olyan fonallal aminek a nevében szerepelt az angóra szó és a valóságban még 1% angóra gyapjút sem tartalmazott, teljesen műszálas fonal volt.

Az olyan szintetikus anyagok mint a: polar, polipropilén, polieszter valójában csak műanyagok, amiket petrol származékokból állitanak elő. Ezek nem lélegeznek és nem tartanak melegen ahogy bármelyik gyapjú. A műszálas fonalak ha csak nincsenek vegyi uton kezelve, nagyon gyúlékonyak és nem úgy égnek mint a gyapjú ami elporlad akár a papír, hanem ragacsos nyúlós masszaként.

Akril, ez a teljesen szintetikus anyag, amely szerkezetében a gyapjúhoz hasonló szálat biztosít. Gyapjúval keverve kezelhetőbbé teszi a textilt, de önmagában borzalmas érzés a viselete. Könnyen töltődik, csomósodik, keményedik. Ha folyamatos viszketésérzésünk van tőle, ne lepődjünk meg...

Az alaphelyzet az, hogy hétköznapi használatban érdemes kerülni a műszálas holmikat. Tagadhatatlanul számos előnnyel rendelkeznek: hamar száradnak, könnyebb őket tisztán tartani, nem kell vasalni, viszont kevésbé tartósak, irritálhatják a bőrt és nem éppen elegánsak. Ha tehetjük, mindig a természetes anyagot keressük.

És még egy plussz indok amiért minőségi természetes fonalakból köss magadnak és a szeretteidnek. Ha már annyi időt, munkát és nem utolsó sorban szeretetet belekötsz egy-egy ruhadarabba akkor az legyen időtálló, kellemes tapintású és hosszan szép darab.

Jó kötögetést / horgolgatást mindenkinek!

Forrás: https://hu.wikipedia.org/